robmarc's blog

About people, places, cultures, languages, life, adventures... in real life

2010. március 19., péntek

Egy gyors bejegyzés az élet nagy dolgairol (1)


A Maslow-i piramis egyik alappilérét a fiziológiai szükségleteink alkotják. Na persze még senki sem gondolja hogy hova fogok kilyukadni? Ugye? Persze hogy a hasamra.
Komolyra váltva, meggyőződésem hogy mindenki szereti a hasát. A jó ételt s italt. Emberek vagyunk s gyarlók. Pár szót szeretnék szólni a belga konyháról.
Sikerult ebbe is abba is belekostolni. Egyet biztos allithatok: a levesek amik itt vannak hát enyhén szólva is csapnivalóak. Pont. Képzelj el egy összeturmixozott érdekes iz- és képvilágú folyékony trutymót. Na itt azt hivják levesnek, amit én kétlek. Hozzá kell azt is tenni hogy a növényi eredet 100%-os. Sajnos nem mindig tudod megállapitani hogy mit is eszel. Érdekes.
Azt is megemliteném hogy kenyeret nem igazán esznek. Fura. De legalább nem leszel tulsúlyos.
A másik furcsaság hogy a tejet olyan laza 6 hónapra garantálják. Na most kérdem én, abba meg mi a természetes?!
És nem is beszélve az egzotikusabbnál egzotikusabb étel alakitásokról. Mint például: ananászos kolbász, vagy sorolhatnám. Na épp ezen okok miatt, amikor időm teheti, főzök. Megeszek én mindent amúgy, de a hazai az csak hazai marad.

2 megjegyzés:

  1. ez a tuti, szalmapityoka rulez!

    VálaszTörlés
  2. A képen látható olaj se napraforgóolaj, hanem frituur uile. Lehet kapni normális, nem UHT tejet is, pl falun, a Colruyt-ban (Metro-hoz hasonló áruház).
    A levesek tényleg bűn rosszak. Homogén, viszkózus, szürkészöld az egész. Bár vagy kétszer ettünk olyant, amiben voltak elkülöníthető zöldségdarabok.

    VálaszTörlés