robmarc's blog

About people, places, cultures, languages, life, adventures... in real life

2013. augusztus 28., szerda

Maradni vagy menni

  • hogy lehet valami egyszerre gyávaság és bátorság is?

  • hát szerintem ez összetett probléma.
    egyik részén ugyebár itt maradni kényelmesebb. itt nőttél fel, ismered a kapukat kicsiket nagyokat, nyelvet, embereket, tereket...
    másrészről elmenni az ismeretlenbe, egyfajta belevágás. dolgok kellős közepébe... ha tudnád hány havertól hallottam h menne ki. vagy készülne kimenni.... hidd el mikor odakerülsz nem egykönnyen dobod fel az eddigi életed...

Pádis avagy barangolás a Bihar hegység szívében / Exploring the Apuseni Natural Parc

Nemrégiben volt szerencsém felfedezni egy számomra teljesen ismeretlen területet: a Bihar hegységet a Nyugati kárpátokban, azon belül is Pádist és környékét. Úgy alakult hogy egyik régi haver szólt hogy ideje lenne már együtt túrázni, aztán mégsem tudott eljönni: ennek ellenére kapva kaptam az alkalmon hogy felfedezzem én is amit anno Czárán Gyula a XIX. század vége felé. Az ő nevéhez fűződik az az úttörő, feltáró és turistaút építő munka ami nélkül ma szegényebb lenne Erdély.

I've had the pleasure to travel in the mid of August again to an interesting area in the heart of Transylvania. The western Carpathian's are home of one of the most amazing natural reservation. Grasslands, gorges, subterranean caves were explore and marked first time in the late 19th century by Czárán Gyula. Unfortunately the video below is only in hungarian, but feel free to check it out this short documentary, and watch later my pictures.

Nem rabolom tovább a szót, beszéljen helyettem a Duna TV Hazajárója meg a képeim.

Hazajáró 2. évad 14. rész

Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat, víznyelőket, töbröket, (dolinákat) barlangokat.


A két lóerős járgány amivel a hegység szívébe jutottunk
When you go on a mountain you need a proper car

Mindennék fontosabb a felszerelés -
When you go on a mountain, you need the proper gear

Csodavár (Cetățile Ponorului) Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 100-200 m mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található. (forrás Wiki)

A Csodavár bejárata
Cave entrance is 73m tall

A Csodavár belülről
Cave from inside

Fejlámpások mozgása a barlangban
tourist attraction

Idilli látkép
Fairytale

Pádis fennsík része
Idiotic self portrait

A hagyományos állattartás még mindig dívik
And yes, we have cows!

Pityókatokány sok paprikával
Kinf of Gulyas

Helyi élővilág
Brekkkk

Barlanglejárat
In the cave

Úton kifele
Outwards

A jelek
Signs or signals?

Ebédidő
Lunch time

Ereszkedés egy meredek részen
Running was too dangerous

A Szamosbazár
Nature, with big N

Vasember1
Iron man2

Galbena vízkelet
Water is life?

Galbena-szoros
Life is water?

Barlang a szorosban

VízEsés
WaterFall

Trükkös helyek
Tricky places

Oldalazva kell átkelni, sodronyokon
Tricky places, reloaded

Eszkimó jégbarlang (Gh. Focul Viu)
Iceberg in the middle of summer

Kilátó
Inner peace

Hazafele
Long way home

Naplemente
Sun(is)setting
Több infót itt és itt találhatsz.

Update: egy jó kis videó a mókáról.

PS: the English version will come soon.
Update: The English version is there. More or less.


2013. augusztus 27., kedd

Kolozsvári magyar napok / Hungarian days in Cluj

Volt szerencsém részt-venni a 4. Kolozsvári magyar napokon mint egyszerű halandó, vagy ahogy én mondanám: kihasználtam az alkalmat. Mert ugyebár szerintem ez a fontos: kihasználni dolgokat az életben, nem csak beszélni róla, véleményt mondani olyan dolgokról amiről halvány lilánk sincs. Hanem megélni, átélni, és utána nyilatkozni. Talán jobb világ lenne, vagy csak szimplán én vagyok túl utópisztikus.

I've had the possiblity to take part last week on the Hungarian cultural days in Cluj (my all time favorite city). I've just used my time to spend it wisely. At least I think like this. Why? Simply because you need to use your time - you have one life, with a very limited lifetime span. Seeing, exploring, making mistakes it is just all part of the big plan. You need to take part, live it and afterwards form an impression. Why so? Cause in my experience that is what if differentiates us from the rest. And unfortunately today, culture is not the main interest of the people. These days thought me that it is more than important...this world would be a better place if more people would think the same. Of course, I tend to have utopian ideas.

És talán akkor a programfüzettel nyitnék. Mert ugye ez foglalja legjobban össze hogy mit történt 7 napon keresztül Kolozsváron. Kicsit a kilencvenes évek piros-sárga-kék padjai után mintha az Európai szellem-multikultiság átrepült volna a kincses városon IS. Mert hiába CSAK a negyedik a sorban, és hiába volt egy időpontban például a Partiumi magyar napokkal, én is (mint sok tízezer ember) ezt választottam. És utólag kiderült: nem ok nélkül.

Lets start perhaps with the cultural days programs (please find it in the above link, unfortunately only in Hungarian). It seems for me that after a very transitional period (90' and 00') after the communist regime you see some huge improvements in Transylvania. Or more precisely in Cluj. And I am not talking about the international companies who seek the brightest for a lower income. Nope. I am talking about European ideas/multiculturalism and people who are appreciating art/music/and culture in general. 

Az alábbiakban kimásoltam a programfüzet előszavát. Szerintem érdemes minden erdélyi magyarnak végigolvasnia, és hacsak pár pillanatig is: de elgondolkodnia rajta.

The first page got my attention in the guide. I think if you think yourself as a Hungarian (in Transylvania  or in Honolulu), you should read it, and give a couple of thoughts. It is about the Eyak people who are now extinct. At the end of the XIX century they were only 117 people speaking the Eyak language. In 2008, the last native was found to be dead. And with his death, the Eyak language and culture was over. Thanks to our globalized world. 
Hungarians, and Hungarian minorities are a bit more lucky in this sense. But not too much. In the last 1000 years, thanks to many miracles, we're still here. But for how long?  As long as there is a community, there is language, there is culture, and there are things which you would consider. Right? I mean these 1.5 millions here in Transylvania is nothing compared to Earth's population which is now above 7 billion. On the long term this 7 billion people are unsustainable. Perhaps for another 100 years or so.
So this event was a truly colorful paint job on our grey everyday' life!


Us and the Eyaks

Csak egy rövid programajánlót írok amiken részt vettem és reklámozni szeretném annak aki jövőre betervezné a kolozsvári magyar napokat a határidőnaplójába:
  • városnéző történeti-történelmi séta: a főtér és környéke.
  • Thorma János művei és pályatársai (kiállítás) - Nagybányainak kötelező
  • Kolozsvár vonzáskörében - fotókiállítás a Magyar Konzul épületében
  • Orgonatúra - farkas utcai ref. templomban és a Szent Mihály templomban
  • A vívó világverseny kulisszatitkai - sportbeszélgetés Pap Jánossal 
  • Bórkóstoló
  • Koncertek: Csík zenekar (!), Zorán (!), Demjén, Tankcsapda (?wtf)
  • partik a volt Continentál szállóban (azaz New York) - igazi autentikus romkocsmás feeling
  • István a király rockopera - kb. 40-50 ezer emberrel
  • kerekasztal beszélgetések (Igen, tessék mozgalom stb.)
és folytathatnám, de nincs minek. ezt meg kell élni. pont.

So, even though this festival is for Hungarians, I have heard/seen Romanians or even tourist on the streets of Cluj. Why? Because music can beat language borders. There were concerts, and the important thing it is that not mainstream ones: classical, rock, indie, etc. Talks, workshops, sporting events, art exhibitions, traditional hungarian food, parties in one of the most iconic places in Cluj: the New York Grand Hotel. Which was sold directly after the festival for 5 million euros. I would have bought it for even 10.
So I advise you: next year be there!
Fotó/Photo: Szilágyi-Palkó Pál
És végül a magyar napok egy kedves barátom fotós szemén keresztül itt.
If you are keen to see some photos, have a look here

2013. augusztus 20., kedd

Tandem siklóernyőzés / Tandem paragliding

A félszigeten volt alkalmam kipróbálni egy újabb csodás sportot. A siklóernyőzést. Annyira wauuu! hogy ezt nem lehet szavakkal vagy mondatokkal leírni.

During the felsziget festival I've had the chance to do a tandem paragliding. So one more thing off my bucket list. It is so awesome, that I will try to get later a license.

Inkább jöjjön egy GoPro-s video HD-ben:
Let's see some amateur adventure:

Blogolás újrakezd(és) / Bloggin' re-loaded

Most akkor eltelt megint egy-másfél év komolyabb irományok nélkül. Lehet meguntam, lehet sokat kellett volna írnom (túlírnom), lehet túlságosan is el voltam foglalva, vagy éppen nem. Nem ez a lényeg. Hanem hogy tapadjon a bélyeg...

So it's been a while. I've checked my last blog entry: it was one year ago. It's possible that I was bored, had too much or too less to do, or simply was unable to write. Writing down the things what was in my head: it is called creation. Creation is what matters after all. Isn't that right?

Szóval utóbbi egy évben kalandos életutam volt, de ezzel egy másik bejegyzés fog foglalkozni, körbejártam pár helyet, találkoztam pár emberszabásúval, és lett egy-két emlékem is ezzel kapcsolatban. Köszönet nekik a sok kaucsszörfingelésért meg hogy elviseltek :)

So back to me. I've had an interesting lifetime journey in the last year or so. I think it happened so much, that some people experience this in a whole lifetime. Lets call it A chapter. But I will write about this perhaps later. I've seen a couple of places, met a lot of people, and these all gave some memories. And when I say some, I refer to as a looooot. Thanks to my friends for their couches and their patience! 

S amit talán megtanultam, vagy megtanított a nagybetűs Élet, hogy semmi sem örök. És bármikor vége lehet bárminek. Vetítsd ezt ki a saját kicsi életedre vagy a Római birodalomra. Egyre megy.

Ámbár, ami megint csak megmaradt az, hogy a legjobb dolgok ingyen vannak az életben. Teljesen bérmentve ebben az anyagiassá vált globalizációtól sem mentes világunkban.

So, one of the things what I realized is that nothing lasts forever: not our life, not somebody's life, not love, not happiness, and sometimes the best things in life takes a while. And simply you need patience, which I don't have... But I am still in the learning phase... On the other hand, the best things in life are for free. Right? Think about it. 

És akkor köszönet hogy egy nagyon kedves ismerősömnek IS, aki arra ösztökélt hogy újrakezdjem a blogolást. Merthogy az jó: kiírni magunkból dolgokat. És most látom hogy annak ellenére hogy nem volt nagy marketingje az oldalamnak, 5000 kattintásban volt része. És már a kedvenc matektanárom is azzal kezelt le velem, hogy olvassa az oldalt. Szóval akkor mégiscsak a kötelezve vagyok... nemde?

Legyen ez az augusztus huszadika jubileum. Vagy akármi, mindenki döntse el saját maga...
Boldog államalapítást!
Happy National day to all Hungarians!


So, big thanks to a friend who convinced me that is worth to continue blogging. Although it is a lot of time and effort sometimes, many people like it. And even though I did not advertise it, and wrote on it since quite some time, 5000 hits were recorded. Not bad, right? Even my all time favorite high school math teacher told me that he follows me. So in the end it is a must that I continue... Right?

HA időm engedi, a jövőben beszámolok pár témáról részletesebben, úgymint:
- munkakeresés az űrszektorban (szerintem lassan már könyvet tudnék írni róla)
- kalandok és túrázások (itthon, és máshol)
- arcok és emberek
- fotóblogolás
- könyvek amik megfognak-megfogtak
- na meg akkor legyenek magyar és angol nyelvű kettős bejegyzések.

IF I can, and will try to do my best to achieve it, I have a couple of ideas which I can talk about in on my blog:
- finding a job in the European space sector or finding a job generally (I can compose a book already :) )
- some hikes and trails home and abroad
- friends and people
- photobloggin'
- books/movies which gave me something...
- and I prefer to use both my English and Hungarian language skills -> an old idea of mine...

Akkor induljunk neki! Lets start it!